Ha befelé figyelek
lagunákat látok és
kerteket,tiszta
vizű patakot
pisztrángokkal,
madárdalt és szerelmet,
és ott van velem
mindörökre már
a kedvesem,mert
ő bennem él és én
őbenne létezem,
s már szinte látom végzetem,
ahogy a fülembe súgja:
Szeretlek édesem!